A verseny története

Egy hűvös, kissé esőre álló október eleji vasárnap reggel kilenc bringás várta egymást a Gombási úton. Egy-két héttel korábban egy baráti sörözgetés közben jött az ötlet: versennyel szerettek volna megemlékezni elhunyt sporttársukról. Az ötletet tett követte és kilencen összejöttek egy próbaversenyre. Mint ahogy az barátok között lenni szokott, vérremenő küzdelmet folytattak az első helyezésért. Ez volt az I. Mészkőember Hegyi Időfutambajnokság.

    A következő évtől maradt az elnevezés, de kibővült egy jelzővel, ami miatt az egész verseny létrejött: LÉGRÁDI BÉLA EMLÉKVERSENY. Azóta egyre többen és többen állnak rajthoz minden április elején, hogy egy rövidke 6 kilométeres tekeréssel megemlékezzenek Béláról. Ez volt a fő indíttatás a szervezők részéről amikor a versenyt megálmodták. Nem akarnak első és utolsó helyezésekről beszélni, nem akarnak vitákba, veszekedésekbe bonyolódni egy-két hibásan mért másodperc miatt. Azt szeretnék, hogy vegyék észre egymást az emberek, érezzék jól magukat egymás között, miközben azzal töltik szabadidejüket, amit szeretnek: bringáznak. Tekerés közben néha gondoljanak Bélára, kinek emlékére össze-összejövünk és aki ilyenkor biztos nagyon boldogan les le ránk Onnan föntről és fülig érő mosollyal nyugtázza, hogy lám, milyen sokan bringáznak ma is a Naszály szerpentinjén.